Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

Utcajogász

!!! új oldalunk címe: utcajogasz.hu !!!

Az Utcajogász program keretében A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport tagjai önkéntes jogászok társaságában hetente egy alkalommal fogadják a panaszosokat.

Célunk a tanácsadás, az információnyújtás, és az utcán élő hajléktalan embereket érintő problémák összegyűjtése, hogy szervezetten léphessünk fel a hatóságok, az állampolgárok és az intézmények túlkapásai és megkülönböztető gyakorlatai ellen.

Utcajogász ügyfélfogadás

MIKOR? minden pénteken 15-től 17 óráig
HOL? Blaha Lujza tér

Email: utcajogasz@gmail.com
Telefon: 0620-282-3616

!!! új oldalunk címe: utcajogasz.hu !!!

Facebook

Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

Címkék

adatvédelem (2) adóbevallás (2) adósság (1) albérlet (3) áldozatsegítő (2) állampolgárság (3) állattartás (1) anyaotthon (1) baleset (1) bankkártya (1) bántalmazás (1) bemutatkozás (1) bérlakás (1) beszámoló (15) bíróság (2) bűncselekmény (1) civil díj (1) díjhátralék (1) diszkrimináció (10) egészségügy (4) egyenlő bánásmód hatóság (2) életvitelszerű lakhatás közterületen (19) elvonulás (2) english (1) ensz (1) esemény (2) ételosztás (1) felhívás (4) feljelentés (1) fizetési (1) fogyatékosság (1) Független Rendészeti Panasztestület (1) gázóra (1) guberálás (4) gyámügy (1) gyermekelhelyezés (3) gyermekelvétel (1) gyik (1) gyógyszer (1) hajléktalanellátás (16) hitel (1) igazoltás (3) információk (1) ingóságok (1) iratok (1) jogászok (1) jogi információ (1) jogi védelem (7) jogklinika (1) jogok (1) jogosítvány (1) jogvédelem (15) józsefváros (5) kapcsolat (1) kártérítés (2) kenyszi (8) képviselet (1) képzés (6) kilakoltatás (13) kisokos (23) koldulás (1) köszönet (1) közérdekű adatigénylés (2) közérdekű munka (2) közmunka (1) köztér (17) közterület felügyelet (1) kriminalizáció (2) kunyhó (3) kutatás (1) lakásfoglalás (2) lakáspolitika (1) lakcím (33) lakhatás (8) lakhatáshoz való jog (1) lomtalanítás (1) lopás (1) média (12) meghagyás (1) mentő (1) munkanélküli segély (1) munkavállalás (1) művészet (1) nappali melegedő (4) nemzetközi (3) nyugdíj (2) ombudsman (8) önkéntesség (4) orvosi ellátás (1) panasz (2) Pécs (2) pénzbírság (2) pro bono (1) rablás (1) rendőrség (9) rokkantnyugdíj (1) segély (13) segítség (2) siker (1) szabálysértés (18) szálló (3) szavazás (5) személyiségi (1) személyi igazolvány (1) szemüveg (1) szociális bérlakás (31) szociális ellátás (1) szocpol (1) szolgálat (1) szolidaritás (1) születésnap (1) támogatás (1) tanúvallomás (1) tartásdíj (3) tartási szerződés (1) tasz (1) temetés (1) újpest (1) Utcajogász Egyesület (1) utcazene (1) vagyonmegosztás (1) választás (5) védendő fogyasztó (1) végrehajtás (1) végrendelet (1) videó (3) villanyóra (1) visszaélés (1) vízóra (1) zaklatás (1) zugló (1) Címkefelhő

Friss topikok

Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

Jogi információk kilakoltatás veszélye esetén

kilak_kicsi.jpgMilyen jogok illetik meg az lakót, ha...

- megsérti a szerződést magánlakásban (pl. nem fizet lakbért)

Első lépésként a szerződésszegő bérlőt fel kell szólítani a tartozás rendezésére vagy az egyéb szerződésszegő magatartás abbahagyására. Nem kell előzetes felszólítás, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. Ha a felszólításnak nem tesz eleget a bérlő, akkor azonnali hatállyal fel lehet mondani a szerződést, egyben felhívni a bérlőt a lakás elhagyására. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a jogszerű eljárás az, ha a bérbeadó bírósághoz fordul és a lakás kiürítése iránt pert indít. A bérbeadónak kedvező ítélet esetén – ha a bérlő továbbra sem költözik el – bírósági végrehajtás keretében lehet a lakást kiüríttetni.

Amennyiben a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő közjegyzői okiratban kötelezettséget vállalt a lakás elhagyására a bérleti szerződés megszűnésének esetére, akkor a bírósági eljárást meg lehet spórolni, mert a közjegyzői okirat záradékoltatásával az azonnal végrehajthatóvá válik, tehát a felmondás után a közjegyzői okiratot el lehet látni végrehajtási záradékkal, és egyből indulhat a lakás kiürítése.

- hiteltartozása van magánlakásban

Ha a hitel fedezetéül NEM a lakás szolgált:

Erre az esetre a tartozások behajtására vonatkozó általános szabályok vonatkoznak: az adós nem törleszti a hitelt, a hitelezője fizetési meghagyásos eljárást vagy pert indít a követelése érvényesítése iránt, amikor ezt megnyeri (vagy jogerős lesz a fizetési meghagyás), akkor végrehajtóhoz fordul, aki az adós vagyonából behajtja a tartozást. Ilyenkor van egy levonási sorrend, elsősorban az adós jövedelméből vagy a bankszámláján lévő összegből kell behajtani a tartozást, csak ezt követi az ingó és ingatlan végrehajtás, de ha az adósnak nincs jövedelme, vagy aránytalanul sokára térülne meg abból a hitelező követelése, akkor lehet az ingatlanra is végrehajtást vezetni, nem kell betartani a levonási sorrendet. A végrehajtó árverésen értékesíti a lakást, és ha az árverés sikeres volt, csak akkor kell kiüríteni és kiköltözni belőle. Ha a kiköltözésre önkéntesen nem kerül sor, akkor ezt is a végrehajtó foganatosítja.

Ha a hitel fedezetéül a lakás szolgált:

Ebben az esetben a lakást jelzálogjog terheli a hitel biztosítására, így a végrehajtást annyiban lehet gyorsítani, hogy egyáltalán nem kell a levonási sorrendre tekintettel lenni, azonnal lehet kérni az ingatlan árverezését, és ha az árverésen elkel az ingatlan, akkor ki kell költözni. A bankok a hitelszerződés megkötésekor minden esetben közjegyző előtt alá szokták íratni az adósokkal a lakás elhagyására vonatkozó egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, tehát ha a hitelszerződést felmondják, akkor nem kell a lakás kiürítése iránt külön pert indítani, hanem a közjegyzői okirat záradékoltatásával egyből végrehajtóhoz lehet fordulni.

- jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó bérlakásban (pl. lejárt a szerződés)

A jogszerű eljárás szerint a bérlőt először fel kell szólítani a lakás elhagyására, megindokolva azt. Ha a felszólításnak nem tesz eleget a bérlő, akkor a bérbeadónak bírósághoz kell fordulnia, és a lakás kiürítése iránt pert kell indítania. A bérbeadónak kedvező ítélet esetén – ha a bérlő továbbra sem költözik el – bírósági végrehajtás keretében lehet a lakást kiüríttetni.

Amennyiben a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő közjegyzői okiratban kötelezettséget vállalt a lakás elhagyására a bérleti szerződés megszűnésének esetére, akkor a bírósági eljárást meg lehet spórolni, mert a közjegyzői okirat záradékoltatásával az azonnal végrehajthatóvá válik, tehát a felmondás után a közjegyzői okiratot el lehet látni végrehajtási záradékkal, és egyből indulhat a lakás kiürítése.

Amennyiben a bérleti szerződés határozott időre szólt, akkor létezik egy gyorsított eljárási lehetőség a kilakoltatásra, a bérbeadó a határozott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti az önkényes lakásfoglalás esetén alkalmazható rendelkezések alkalmazását, ha igazolja, hogy a határozott idő eltelt.

Figyelem: önkormányzati és állami bérlakások estén bizonyos esetekben a lakásban maradt jogcím nélküli használó cserelakásra tarthat igényt!

- tartozása van bérlakásban

A tartozás (akár lakbér, akár közüzemi díj) a bérleti szerződések esetében mindig olyan ok szokott lenni, ami alapján a bérleti szerződést fel lehet mondani a bérbeadó részéről. A felmondást mindig meg kell előznie legalább egy fizetési felszólításnak. Ha a felszólításnak nem tesz eleget a bérlő, akkor azonnali hatállyal fel lehet mondani a szerződést, egyben felhívni a bérlőt a lakás elhagyására. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a jogszerű eljárás az, ha a bérbeadó bírósághoz fordul és a lakás kiürítése iránt pert indít. A bérbeadónak kedvező ítélet estén – ha a bérlő továbbra sem költözik el – bírósági végrehajtás keretében lehet a lakást kiüríttetni.

Amennyiben a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő közjegyzői okiratban kötelezettséget vállalt a lakás elhagyására a bérleti szerződés megszűnésének esetére, akkor a bírósági eljárást meg lehet spórolni, mert a közjegyzői okirat záradékoltatásával az azonnal végrehajthatóvá válik, tehát a felmondás után a közjegyzői okiratot el lehet látni végrehajtási záradékkal, és egyből indulhat a lakás kiürítése.

- önkényes lakásfoglaló magán vagy önkormányzati bérlakásban

Nincs különbség abban a tekintetben, hogy az elfoglalt ingatlan kinek a tulajdona. A bíróság nemperes eljárásban végrehajtható okirat kiállítása nélkül rendeli el az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését, a végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Itt tehát az alapvető különbség a fenti esetekhez képest, hogy nem kell végrehajtható okirat (közjegyzői záradék, bírósági ítélet), tehát az eljárás lényegesen rövidebb.

A bíróság a megfelelően előterjesztett kérelem alapján 5 munkanapon belül hozza meg a végzését, amiben arra hívja fel a végrehajtót, hogy 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését (ha a költségeket előlegezte a végrehajtást kérő). A végrehajtó a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja, hogy 2 napon belül kiürítve hagyják el a lakást Þ ha nem tartózkodik ott senki, vagy csak kiskorú, akkor a végzést és a  jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára Þ 2 nap múlva ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a kiürítést. Ha a második alkalommal sem tartózkodik ott nagykorú személy, akkor az ingóságokat elszállíttatja, a kiskorúakat pedig átadja a gyámhatósának, az erről szóló jegyzőkönyvet pedig kifüggeszti a lakás ajtajára.

Az ingatlan tulajdonosa (vagy a birtoklására egyébként jogosult) a jegyzőtől birtokvédelmet is kérhet, de erre csak az ingatlan elfoglalását követő 1 éven belül jogosult. A jegyző határozatában az eredeti birtokállapotot helyreállítja és az önkényes lakásfoglalót – aki ez esetben a birtoksértő – e magatartástól eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

A jegyző határozatát 3 napon belül végre kell hajtani. Aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, az bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását 15 napon belül.

1 év után a tulajdonos (vagy a birtoklásra egyébként jogosult) már csak a végrehajtási törvény szerinti fenti eljárást veheti igénybe, vagy birtokpert indíthat közvetlenül a bíróság előtt.

- önkényes lakásfoglaló magán vagy önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú helyiségben (pl. raktár)

Nincs különbség abban a tekintetben, hogy az elfoglalt ingatlan kinek a tulajdona. A tulajdonosnak fel kell szólítania az illetőt az ingatlan kiürítésére, ha ennek nem tesz eleget önként, akkor a jogszerű eljárás az, ha a tulajdonos bírósághoz fordul az ingatlan kiürítése érdekében, és a megnyert per alapján lefolytatja a végrehajtási eljárást.

Az ingatlan tulajdonosa (vagy a birtoklására egyébként jogosult) a jegyzőtől birtokvédelmet is kérhet, de erre csak az ingatlan elfoglalását követő 1 éven belül jogosult. A jegyző határozatában az eredeti birtokállapotot helyreállítja és az önkényes lakásfoglalót – aki ez esetben a birtoksértő – e magatartástól eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

A jegyző határozatát 3 napon belül végre kell hajtani. Aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, az bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását 15 napon belül.

1 év után a tulajdonos (vagy birtoklásra egyébként jogosult) már csak a végrehajtási törvény szerinti eljárást veheti igénybe, vagy birtokpert indíthat közvetlenül a bíróság előtt.

Az önkényes lakás/helyiség foglalókat megillető birtokvédelem:

Az önkényes lakás/helyiség foglalókat is birtokvédelem illet meg mindenkivel szemben, kivéve akitől az ingatlant tilos önhatalommal szerezte meg. Tehát ha a tulajdonostól/eredeti birtokostól különböző személy zavarja a birtoklásukat, akkor ők is fordulhatnak 1 éven belül a jegyzőhöz, 1 éven túl bírósághoz. Más kérdés az, hogy ennek mennyi értelme van, mert az eljárás során előbb-utóbb úgy is tisztázódik a tényleges helyzet.

A birtok elleni támadást önhatalommal is el lehet hárítani a birtok megvédéséhez szükséges mértékben, de ha a birtok már elveszett, akkor a visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

- saját építésű kunyhóban él magánterületen

A tulajdonosnak fel kell szólítania az illetőt a terület kiürítésére, ha ennek nem tesz eleget önként, akkor a jogszerű eljárás az, ha a tulajdonos bírósághoz fordul a terület kiürítése érdekében, és a megnyert per alapján lefolytatja a végrehajtási eljárást. Itt egyéb hatósági eljárásokat is el lehet képzelni (pl. közegészségügyi okból, életveszély elhárítás miatt) lehet, hogy hatósági eljárásban is elrendelhető a kunyhók bontása.

Az ingatlan tulajdonosa (vagy a birtoklására egyébként jogosult) a jegyzőtől birtokvédelmet is kérhet, de erre csak az ingatlan elfoglalását követő 1 éven belül jogosult. A jegyző határozatában az eredeti birtokállapotot helyreállítja és az önkényes lakásfoglalót – aki ez esetben a birtoksértő – e magatartástól eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

A jegyző határozatát 3 napon belül végre kell hajtani. Aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, az bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását 15 napon belül.

1 év után a tulajdonos (vagy birtoklásra egyébként jogosult) már csak a végrehajtási törvény szerinti eljárást veheti igénybe, vagy birtokpert indíthat közvetlenül a bíróság előtt.

- saját építésű kunyhóban él állami vagy önkormányzati területen

A magánterületnél írtak itt is igazak, viszont az önkormányzat, állami szerv gyorsíthatja az eljárást azzal, ha az illegálisan emelt építmények bontásáról közigazgatási eljárásban határozatot hoz valamilyen indok (életveszély, közegészségügyi ok, stb.) alapján. Ilyen esetben bírósági eljárás lefolytatása nélkül is elrendelheti a kunyhók lebontását, viszont köteles a lakókat megfelelően értesíteni az eljárás során.

2013.08.20. 23:59 • 2 komment Címkék: jogvédelem kilakoltatás

A bejegyzés trackback címe:

http://utcajogasz.blog.hu/api/trackback/id/tr165468978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ildikó Koncz 2014.08.11. 22:52:06

Ki miert hajlektalan??? Te elnyomo vagy? Vagy elnyomott???
Amikor mindened volt korbe ugraltak???? Amikor mar nincs akkor hol vannak azok akik regen ott voltak???? Kulfoldon csak a milliomosoknak van lakasa, sajat haza!!!!! Kulfoldon Berelnek az emberek lakast!!!!!! Es meg becsult emberek!!!!!!!!senki nem rekeszti ki oket a tarsadalombol!!!!!!!!!

Ferenc Sándor Sutka 2015.07.22. 02:02:43

Hat éve élek édesapám önkormányzati bérlakásában, / 26 nm / 5 éve elhunyt édesapám,azóta pereskedem a lakás használatáért. Aki külföldön dolgozik
" életvitelszerüen " használja béreli a lakást ?