Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

Utcajogász

!!! új oldalunk címe: utcajogasz.hu !!!

Az Utcajogász program keretében A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport tagjai önkéntes jogászok társaságában hetente egy alkalommal fogadják a panaszosokat.

Célunk a tanácsadás, az információnyújtás, és az utcán élő hajléktalan embereket érintő problémák összegyűjtése, hogy szervezetten léphessünk fel a hatóságok, az állampolgárok és az intézmények túlkapásai és megkülönböztető gyakorlatai ellen.

Utcajogász ügyfélfogadás

MIKOR? minden pénteken 15-től 17 óráig
HOL? Blaha Lujza tér

Email: utcajogasz@gmail.com
Telefon: 0620-282-3616

!!! új oldalunk címe: utcajogasz.hu !!!

Facebook

Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

Címkék

adatvédelem (2) adóbevallás (2) adósság (1) albérlet (3) áldozatsegítő (2) állampolgárság (3) állattartás (1) anyaotthon (1) baleset (1) bankkártya (1) bántalmazás (1) bemutatkozás (1) bérlakás (1) beszámoló (15) bíróság (2) bűncselekmény (1) civil díj (1) díjhátralék (1) diszkrimináció (10) egészségügy (4) egyenlő bánásmód hatóság (2) életvitelszerű lakhatás közterületen (19) elvonulás (2) english (1) ensz (1) esemény (2) ételosztás (1) felhívás (4) feljelentés (1) fizetési (1) fogyatékosság (1) Független Rendészeti Panasztestület (1) gázóra (1) guberálás (4) gyámügy (1) gyermekelhelyezés (3) gyermekelvétel (1) gyik (1) gyógyszer (1) hajléktalanellátás (16) hitel (1) igazoltás (3) információk (1) ingóságok (1) iratok (1) jogászok (1) jogi információ (1) jogi védelem (7) jogklinika (1) jogok (1) jogosítvány (1) jogvédelem (15) józsefváros (5) kapcsolat (1) kártérítés (2) kenyszi (8) képviselet (1) képzés (6) kilakoltatás (13) kisokos (23) koldulás (1) köszönet (1) közérdekű adatigénylés (2) közérdekű munka (2) közmunka (1) köztér (17) közterület felügyelet (1) kriminalizáció (2) kunyhó (3) kutatás (1) lakásfoglalás (2) lakáspolitika (1) lakcím (33) lakhatás (8) lakhatáshoz való jog (1) lomtalanítás (1) lopás (1) média (12) meghagyás (1) mentő (1) munkanélküli segély (1) munkavállalás (1) művészet (1) nappali melegedő (4) nemzetközi (3) nyugdíj (2) ombudsman (8) önkéntesség (4) orvosi ellátás (1) panasz (2) Pécs (2) pénzbírság (2) pro bono (1) rablás (1) rendőrség (9) rokkantnyugdíj (1) segély (13) segítség (2) siker (1) szabálysértés (18) szálló (3) szavazás (5) személyiségi (1) személyi igazolvány (1) szemüveg (1) szociális bérlakás (31) szociális ellátás (1) szocpol (1) szolgálat (1) szolidaritás (1) születésnap (1) támogatás (1) tanúvallomás (1) tartásdíj (3) tartási szerződés (1) tasz (1) temetés (1) újpest (1) Utcajogász Egyesület (1) utcazene (1) vagyonmegosztás (1) választás (5) védendő fogyasztó (1) végrehajtás (1) végrendelet (1) videó (3) villanyóra (1) visszaélés (1) vízóra (1) zaklatás (1) zugló (1) Címkefelhő

Friss topikok

Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

Lakásbérleti kisokos

Ebben a kisokosban összegyűjtöttük azokat a tudnivalókat, amiket a legfontosabbnak ítélünk a lakások bérletével kapcsolatban. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet, hogy a kisokos nem helyettesíti az egyedi estekben nyújtott jogi tájékoztatást, ami a kiadványnál bővebb, és akár attól eltérő is lehet (az egyes konkrét estekben a jogszabályok együttes értelmezése, vagy az ügy sajátosságai miatt). Azt is fontos tudni, hogy a „kisokos” a lakások bérletére vonatkozó szabályozásról szól, az egyéb ingatlanokra (helyiségek, föld, stb.) más szabályok vonatkoznak. Azt javasoljuk ezért, hogy ha konkrét ügyed van, akkor a „kisokos” olvasása mellett mindenképpen konzultálj jogásszal: az Utcajogász minden pénteken 15.00 és 17.00 óra között vár a Blaha Lujza téren a szökőkút mellett (rossz időben az aluljáróban).

alberlet.jpg

Jogszabályok

A lakások bérletére vonatkozó alapvető szabályok a Polgári Törvénykönyvben (2013. évi V. törvény) vannak. Ezeket az alapvető szabályokat fejti ki bővebben a Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény). Ezen két jogszabály keretei között a helyi önkormányzatok (Budapesten minden kerületben) meghozzák a saját ún. lakásrendeleteiket, amiben konkrétan szabályozzák, hogy az ő területükön milyen feltételekkel lehet az önkormányzati lakásokat kibérelni, és mi fog a bérleti szerződéseikben szerepelni. Tehát ha nem magánszemély lakását veszed ki, hanem önkormányzati lakáshoz jutottál, akkor fontos az adott önkormányzat lakásrendeletéről is tájékozódnod, és a bérleti szerződés rendelkezéseinek ezzel összhangban kell lenniük. Ez a kisokos azokat a szabályokat tartalmazza, amik minden bérleti szerződésre általában igazak, és ahol az önkormányzati lakásokra különös szabályok vonatkoznak, ott ezt minden esetben jelöltük. Állami tulajdonban álló lakásokra vonatkozhatnak a kisokostól eltérő speciális szabályok, és más szempontból lehet speciális az is, ha nem magánszeméllyel, hanem céggel kötünk szerződést.

Szerződéskötés

* Lakásra érvényesen CSAK ÍRÁSBAN LEHET SZERZŐDÉST KÖTNI.

A saját érdekedben (is) mindig ragaszkodj az írásbeliséghez, különben az is lehet, hogy kifizetsz nagyobb összegeket (pl. kaucióra), a bérbeadó pedig egyik napról a másikra azt mondja, hogy el kell menned, és semmit nem tudsz tenni. Írásbeli szerződés nélkül nem tudod bizonyítani, hogy jogod van a lakást használni, azt sem, hogy mennyi pénzt fizettél már ki érte, így visszakövetelni sem tudsz semmit.

* Mit kell beleírni a szerződésbe?

Az összes szerződésre igaz az, hogy a feleknek a lényeges kérdésekben meg kell állapodniuk egymással. Az, hogy mik a lényeges kérdések, az minden esetben egyedi, ezért nem lehet mindent felsorolni.

Magánfelek között a szerződések tartalmát kölcsönös alku alapján határozzák meg a felek, azt írják a szerződésbe, ami mindkettőjüknek megfelelő és elfogadható. Önkormányzati lakások esetén a bérleti szerződések tartalmát a kerületi lakásrendeletek nagyon részletesen szabályozzák, az önkormányzatoknak tehát nincs, vagy nagyon kevés a mérlegelési jogkörök (nem lehet velük alkudni).

A lakásbérleti szerződések tartalmával kapcsolatban az alábbiak alapvetőek vagy tipikusak, de ennél több és kevesebb is kerülhet a szerződésbe:

- a bérbeadó és a bérlő(k) adatai,

- hol és mikor jött létre a szerződés (keltezés),

- lakbér,

Önkormányzati lakásoknál ez nem kötelező, ha a lakbért az önkormányzati rendelet tartalmazza. Ilyenkor az önkormányzat, a lakbért a beköltözést követő 8 napon belül írásban közli a bérlővel, és a bérlő az írásos közlés kézhezvételét követő 8 napon belül kifogásolhatja.

- a szerződés időtartama

A szerződést lehet határozott és határozatlan időre kötni. Ennek nagy jelentősége van a szerződés megszüntetésével (más szabályok vonatkoznak rájuk), sőt adott esetben a végrehajtási eljárásokban is.

- ad-e kauciót a bérlő, és ha igen, akkor mennyit és mikor Önkormányzati lakás esetén, ha szociális alapon történik a bérbeadás, nem lehet kauciót kikötni!

Nagyon fontos, hogy a bérbeadó ismerje el a kaució átvételét: akár a szerződés megfelelő pontjában, akár írjon külön átvételi elismervényt, de ennek mindenképpen legyen írásos nyoma!

- felmondásra vonatkozó rendelkezések

- egyéb jogok és kötelezettségek

* Közjegyzői okirat

Mostanában egyre gyakoribb, hogy a bérleti szerződés megkötésével együtt, vagy utána a felek közjegyzőhöz mennek, és a közjegyzőnél a bérlő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá arról, hogy a szerződés megszűnésekor kiköltözik a lakásból. A közjegyzői okirat azonnal végrehajtható, tehát ha a bérlő ilyet aláír és nem költözik ki a lakásból a bérleti szerződés megszűnése után, akkor a bérbeadónak nem kell beperelnie, hanem egy gyorsabb eljárásban tudja a lakást kiüríttetni.

Bérlők-bérlőtársak-társbérlők-albérlők-együttlakók

* Bérlőtársak: ők együttesen bérlik az egész lakást, egyenlő feltételekkel, jogaik és kötelezettségeik egyenlőek. Bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben minden érdekelt (tehát a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs is) megállapodik. Ha önkormányzat a bérbeadó, akkor a feltételeket a lakásrendelet szabályozza.

Fontos, hogy önkormányzati lakásnál, ha a házastársak - de csak a házastársak – közösen kérik, hogy velük bérlőtársi szerződést kössön az önkormányzat, akkor az önkormányzat köteles mindkettőjükkel megkötni a szerződést.

* Társbérlők: akik a szerződés alapján bizonyos helyiségeket egyedül, más helyiségeket pedig közösen használnak. Az önkormányzatok ilyen szerződéseket már nem köthetnek, a régi szerződéseknél a megüresedett társbérleti lakrészeket a lakásban maradó társbérlők bérelhetik tovább.

* Albérlet: a bérelt lakást vagy annak egy részét a bérbeadó hozzájárulásával lehet albérletbe adni, az albérleti díjba a bérbeadónak nincs beleszólása. Ha önkormányzati lakásról van szó, akkor az önkormányzati rendeletben szabályozzák, hogy mikor adhat az önkormányzat a hozzájárulást az albérletbe adáshoz. Az albérletbe adás – ugyanúgy, ahogy a bérleti szerződés – csak akkor lesz érvényes, ha írásba foglalják a szerződést.

Fontos, hogy aki albérletbe adja a lakását, az a bérbeadó felé teljes felelősséget vállal az albérlője tevékenységéért, tehát ha az albérlő okoz valamilyen gondot, kárt, akkor a bérbeadó nem az albérlőn fogja behajtani, hanem a bérlőn.

- Együttlakók: a lakásba alapvetően a bérbeadó, a bérlőtárs és a társbérlő írásbeli hozzájárulásával lehet másokat befogadni (ami azt jelenti, hogy valaki más is beköltözhet a bérlővel együtt) de nem kell senki hozzájárulása

- a bérlő kiskorú gyermeke befogadáshoz,

- a bérlő befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke (a bérlő unokája) befogadásához

Ha önkormányzati lakásról van szó, akkor az önkormányzat hozzájárulása nem kell, de a bérlőtársé igen

- a bérlő házastársa befogadásához,

- a bérlő gyermeke befogadásához,

- a bérlő befogadott gyermekének gyermeke (a bérlő unokája) befogadásához,

- a bérlő szülője befogadásához

Önkormányzati lakások esetén a lakásrendelet szabályozza azt, hogy milyen feltételekkel adhat az önkormányzat bérbeadói hozzájárulást a befogadáshoz (pl. ne legyen bérleti díj tartozás, elég nagy legyen a lakás), tehát nem az önkormányzat mérlegelésén múlik. Az önkormányzat hozzájárulását kell kérni, ha a bérlő nem a fentiekben felsoroltak közül szeretne valakit befogadni i (pl. élettársat, nagyszülőt, barátot).

Lakbér

* A lakbér a lakás bérleti díja, alapvetően a felek szabad megállapodásának a tárgya. A bérleti szerződés megkötésekor a feleknek mindenképpen meg kell állapodniuk a lakbérben.

Ha a lakbért jogszabály (önkormányzati rendelet) tartalmazza, akkor ezt nem muszáj beleírni a szerződésbe, de az önkormányzat köteles a beköltözést követő 8 napon belül írásban közölni a bérlővel. Ezt az írásos közlés kézhezvételét követő 8 napon belül lehet kifogásolni, de ha nem kifogásolja a bérlő, akkor ezt a közölt lakbért köteles fizetni.

* Ha a felek nem tudnak a lakbérben – vagy a későbbiekben a lakbér módosításában – megegyezni, akkor annak megállapítását lehet kérni a bíróságtól.

* Az önkormányzati lakások bérleti díját önkormányzati rendelet szabályozza. A lakbér mértékét

- szociális helyzet alapján, vagy

- költségelven (amikor a lakbér annyi, hogy az önkormányzat lakással kapcsolatos kiadásait fedezze), vagy

- piaci alapon (amikor a lakbér annyi, hogy nyereséget is jelent az önkormányzat számára) határozzák meg.

A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében a jogosultság feltételeit az önkormányzatok évente felülvizsgálják, és a feltételek megszűnése esetén a fizetendő lakbér emelkedhet, és megszűnhet a lakbértámogatás is.

* A lakbért – ha nincs eltérő megállapodás, vagy eltérő rendelkezés az önkormányzati lakásrendeletben – havonta előre kell fizetni, legkésőbb a hónap 15. napjáig. Arra az időszakra, amíg a bérlő rajta kívül álló okból nem tudja használni a lakást, nem kell bérleti díjat fizetnie.

* A jogcím nélküli lakáshasználóknak lakáshasználati díjat kell fizetniük, aminek összege ugyanakkora, mint a lakbér, és két hónap után emelhető is. Jogcím nélküli lakáshasználóvá akkor válik valaki, ha megszűnik a bérleti szerződése, de nem költözik el a lakásból.

Jogok-kötelezettségek a bérleti jogviszony fennállása alatt

* A bérleti szerződés tartalmának meghatározásánál a magánfeleknek nagy szabadságuk van, vagyis úgy tudják alakítani a szerződéses vállalásaikat, ahogy nekik a leginkább megfelel. Ha valamiben nem állapodtak meg, akkor abban a kérdésben belép a Lakástörvény és a Ptk. szabályozása, önkormányzati lakások esetén pedig a lakásrendeletek szabályai.

* Életvitelszerű bentlakás: Bizonyos önkormányzatok lakásrendeletei előírják a lakás kiadásának feltételként, hogy a szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ha van ilyen szabály a lakásrendeletben, akkor ezt a bérleti szerződésbe is kötelező beírni azzal, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapnál hosszabb távollétet és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni az önkormányzatnak. Ha így bejelenti a távolmaradást, akkor a távolléte alatt erre való hivatkozással nem lehet felmondani a szerződést. Fontos, hogy akkor sem lehet erre hivatkozással felmondani a szerződést, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – annak felhívására – írásban tájékoztatja.

* Karbantartás, felújítás: A Lakástörvény részletesen meghatározza, hogy ha a felek eltérően nem állapodnak meg, akkor kinek miről kell gondoskodnia. Ezektől a szabályoktól a konkrét bérleti szerződésekben a felek eltérhetnek, de ilyen esetben meg kell határozni azt is, hogy aki többet vállal a törvény szerinti kötelezettségeinél (pl. a bérlő elvégez olyan munkákat is, amiket a bérbeadónak kellene), akkor ezt hogyan kompenzálják pl. a bérleti díj csökkentésével.

A bérbeadó és a bérlő abban is megállapodhatnak, hogy a bérlő átalakítja, korszerűsíti a lakást, ilyenkor abban is meg kell állapodni, hogy ki fizeti az ezzel kapcsolatos költségeket. Ha a bérlő korszerűsítette a lakást, és emiatt a lakás komfortfokozata emelkedett, akkor a lakbért csak akkor lehet megemelni, ha a korszerűsítés költségeit a bérbeadó fizette. Ez igaz magán-, állami és önkormányzati lakásokra is.

* Hibák elhárítása: A bérbeadónak szavatossági kötelezettsége van a bérlő felé azzal kapcsolatban, hogy a lakás rendelkezzen a használathoz szükséges és a komfortfokozatának megfelelő felszerelésekkel, és a bérlet egész időtartama alatt rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ez az egész bérleti jogviszony tartamára vonatkozik, tehát ha bármi olyan történik, ami a lakás állapotában szavatossági hibát eredményez (és nem a bérlő okozta!), akkor a bérbeadó köteles a hibát haladéktalanul elhárítani. Ha ezt a kötelezettségét megszegi, akkor a bérlő írásban felszólíthatja őt a hiba elhárítására, és ha a felszólításnak sem tesz eleget, akkor a bérlő a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti a felújítást.

Ha olyan azonnali beavatkozást igénylő hiba áll elő, amiben a hibát a bérbeadónak kellene elhárítania, de nem teszi meg, és a bérlő teszi meg helyette, akkor a bérlő költségeit egy összegben meg kell téríteni.

* Átmeneti kiköltözés: Ha olyan munkát kell végezni a lakáson, amit csak a bérlő átmeneti kiköltözésével lehet megcsinálni, akkor a munkák végzésének idejére a bérleti jogviszony szünetel. A bérbeadó köteles az átmenetileg kiköltöztetett bérlőnek ugyanazon a településen másik lakást felajánlani, és a bérlőnek a költözéssel, a berendezések elhelyezésével kapcsolatos költségeit kifizetni.

* Ellenőrzés: A bérbeadó ellenőrizheti a lakás használatát és a szerződésben foglaltak teljesítését, évente legalább egyszer. A bérlő ilyenkor – arra alkalmas időben – köteles lehetővé tenni a bérbeadónak, hogy bejusson a lakásba, és köteles tűrni az ellenőrzést.

*  Kártérítés: Ha a bérlő, vagy a vele együttlakók kárt okoznak akár a lakásban, akár az épületben, akkor a bérbeadó követelheti a hiba kijavítását, vagy a kár pénzben történő megtérítését.

A szerződés megszűnése

*  A bérleti szerződés megszűnésének sokféle esete van, ezeket a Lakástörvény részletesen szabályozza. A megszűnést a felek is kezdeményezhetik, akár közös megegyezéssel, akár úgy, hogy az arra jogosult felmond, de az is lehet, hogy rajtuk kívül álló okból történik (pl. a bírósági döntés folytán, vagy ha a lakás megsemmisül).

A határozott időre szóló, vagy valamely feltétel (pl. az épület lebontásáig, vagy amíg a bérbeadó maga akarja használni, stb.) bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy feltétel bekövetkezésével automatikusan megszűnik.

Ha egy határozott idejű bérleti szerződés lejárt, de a lakást a bérlő tovább használja, és a bérbeadó 15 napon belül ez ellen nem tiltakozik, akkor a bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakul át.

* Felmondás: Ha a lakásban bérlőtársak laknak, akkor az összes bérlőtárssal szemben csak akkor lesz érvényes a felmondás, ha azt mindegyikükkel közölte a bérbeadó és a felmondási ok mindegyikükkel szemben megvalósult. Kétféle felmondás létezik: a rendes felmondás azokra az esetekre vonatkozik, amikor egyik fél sem szegte meg a szerződésben foglalt feltételeket. A rendkívüli felmondás elsősorban azokra az esetekre vonatozik, amikor valamely fél nem tartotta be a szerződésben foglalt megállapodást, vagy valami rendkívüli, előre nem látható körülmény jön közbe.

* Rendes felmondás: a határozatlan idejű szerződéseket mindkét fél felmondhatja indoklás nélkül. A felek a szerződésben szabadon határozzák meg, hogy hogyan történjen, mennyi legyen a felmondási idő (ha nem határozzák meg, akkor a Ptk. szabályait kell alkalmazni), de azt is lehet pl., hogy egy bizonyos ideig kizárják a rendes felmondás lehetőségét. A határozott idejű szerződéseket a határozott időtartam alatt nem lehet rendes felmondással megszüntetni, de a felek közös akarattal ettől a szabálytól eltérhetnek a szerződésükben.

Önkormányzati lakások estén az önkormányzat csak akkor mondhatja fel rendes felmondással a szerződést, ha ugyanazon a településen cserelakást ad a bérlőnek, vagy pénzbeli térítést fizet. A felmondási idő minimum 3 hónap, és a lakásváltozással kapcsolatban a bérlőnél felmerült költségeket is meg kell téríteni. Ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen van másik megfelelő és beköltözhető lakása, akkor nem kell cserelakást felajánlani.

Szociális bérlakás esetén csak akkor lehet a szerződést rendes felmondással felmondani, ha arra a lakás vagy az épület átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából van szükség.

* Rendkívüli felmondás: majdnem mindig az egyik fél szerződésszegése miatt történik. Ilyenkor a felmondás azonnali hatályú, ami azt jelenti, hogy nincs felmondási idő, vagy ha van, akkor rövid. Rendkívüli felmondással a határozott idejű szerződéseket is fel lehet mondani. A Lakástörvény két esetet szabályoz részletesen, de a szerződésben a felek más eseteket is rögzíthetnek.

A Lakástörvény szerint

- ha a bérbeadó a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt mondja a fel a szerződést, akkor először köteles – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás abbahagyására a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban felszólítani a bérlőt. Ha a bérlő az adott magatartást folytatja, vagy megismétli, akkor a bérbeadó 8 napon belül írásban közölheti a felmondást. A felmondási idő ilyenkor legalább 15 nap, és a felmondás a felmondást követő hónap utolsó napjára szólhat. (Pl. ha márciusban közlik a felmondást, akkor április végéig tart a szerződés). Nem kell előzetes felszólítás, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni.

- ha a bérlő határidőben nem fizeti meg a lakbért, akkor a bérbeadó köteles őt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, akkor a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondhatja a szerződést. Ilyenkor a felmondásnak az elmulasztott időpontot követő hónap utolsó napjára kell szólnia, és a felmondási időnek legalább 15 napnak kell lennie.

A szerződés megszűnése után

* A bérleti szerződés megszűnése után a bérlő köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni, de ha van valamilyen követelése a bérbeadóval szemben a bérleti jogviszonyból eredően, akkor a követelése megtérítéséig visszatarthatja a lakást, de nem használhatja. Ha jogosulatlanul tartotta vissza a lakást, akkor a visszatartás idejére a szerződés alapján kikötött bérleti díjat köteles megfizetni és felel minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.

* A bérlő mindazt, amit a saját költségén a lakásban felszerelt, a lakás épségének sérelme nélkül leszerelheti és elviheti, kivéve akkor, ha a bérbeadó megfelelő kártalanítást ajánl fel, és az a bérlő lényeges jogi érdekét nem sérti. A bérlőt megillető elviteli jogot a bérleti szerződésben is lehet korlátozni, ha az ezzel járó hátrányt kiegyenlítik.

* A bérbeadót zálogjog illeti meg a bérlőnek a lakásban lévő vagyontárgyain, ha a bérlőnek tartozása van a bérbeadó felé. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.

A kisokos innen letölthető

További információ:

www.avarosmindenkie.blog.hu

www.utcajogasz.blog.hu

Email: utcajogasz@gmail.com

Telefon: 0670-342-7024

 2014. november

2014.11.14. 15:04 • 3 komment Címkék: kisokos lakhatás bérlakás szociális bérlakás

A bejegyzés trackback címe:

http://utcajogasz.blog.hu/api/trackback/id/tr286896539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

retime 2017.01.16. 15:49:23

Üdv!

Annyit szeretnék tudni, hogy mint albérlőnek 6000,- Ft-tal több közös költséget kell fizetnem mint azoknak a lakóknak akik tulajdonosok! Azzal érvel a közösképviselő, hogy az albérlők nem vigyáznak úgy a lépcsőházra, és ezért szavazta meg a közgyűlés! A kérdésem az, hogy van e egyáltalán joga a közgyűlésen megszavazni önkényesen ilyen hatalmas összegeket - megkülönböztetve ezzel az a bérlőket.50 éves vagyok az albérletet és szlákat is nehéz kifizetnem a minimálbérből - most 6000Ft- tal többet kell majd - nem lesz mit ennem - családom nincs aki segítsen! Kérem valami jogszabályt küldjön már nekem amivel megtudom vagy a tulajdonos megtudja vétózni a határozatukat! A tulajdonos is le van döbbenve ezen, de ő Siófokon lakik!

A Város Mindenkié csoport 2017.01.17. 16:35:52

Üdv, sajnos a társasház közgyűlésének már elfogadott határozatát nem lehet megvétózni, a tulajdonos támadhatja meg azt a bíróság előtt. Ebben a kérdésben egyébként a társasháznak szervezeti és működési szabályzatában kell rendelkeznie. Az, hogy annak, aki bérbeadja a lakását, magasabb közös költséget kell fizetnie, mert a bérlő nem vigyáz a lépcsőházra, erősen diszkriminatív és a tulajdonos jogos érdekét rendelkezésnek tűnik. (Ráadásul a bérbeadó - bizonyos esetektől eltekintve - nem is köteles jelezni a társasháznak, hogy bérbeadja a lakását.) Javasoljuk, hogy a tulajdonos forduljon a közgyűléshez a határozat hatályon kívül helyezése érdekében, ha a közgyűlés elzárkózik ez elől, akkor támadja meg a határozatot a bíróság előtt.

Lázár Terézia 2017.10.22. 15:11:18

Üdv!Önökhöz fordulok segítségért,hogy a kilátástalan helyzetemben tanácsot adjanak hogy mit tehetnék.Egyedül álló anya egy 5 éves asztmás kislánnyal
2,5 évvel ezelőtt pályáztam a Bp 10 ker i Önkormányzatnál egy 1 szobás szociális lakásra a Bihari u 8/c ben. Nagy örömömre meg is nyertem a kis lakást de felújítási kötelezettséggel, ami 300 000 Ft volt. Addig az édesanyámnál laktam 7 magammal.A felújítást elvégeztük ami ca a duplájába került mert a lakás olyan rossz állapotban volt a Vagyonkezelő átvette és ezek után megkaptam a határozott idejű bérleti szerződést 2 évre ami ez év májusában lejárt ezek után a lakásügyi osztály csak 6 hónapra adta meg a lakásbérleti szerződést és írásban kérte hogy a szerződés lejártakor adjam le a lakás kulcsot,mert az épület ki lesz ürítve. A 2,5 év alatt mindvégig pontosan fizettem a lakbért a közüzemi díjakat .Írásban kértem a lakásügyi osztályt hogy nekem és a beteg kislányomnak egy másik csere lakást kiutaljanak.A lakásügyi osztályhoz behívatott az ügyintéző hölgy hogy van részünkre egy lakás amit el kell fogadnunk "mert nincs másik!" kijelentéssel A lakás amit kiutalni akartak az a Szállás u 36-42 3 em én van az épület bejárata a Bihari u Szállás u sarkon van, a vagyon kezelő megbízottja is jelen volt a lakás megtekintésénél(már 3 családról tudok akik nem fogadták el mert olyan környék hogy a mentő sem mer kimenni rendőri kíséret nélkül)Féltem a kislányomat meg én magamat is. Hát már a lépcsőház is félelem keltő sötét életveszélyes a lépcsők több helyen pozdorja lapokkal van lefedve.A lakás bejárati ajtója szét akar esni rozoga beltéri ajtó a lakásban nincs gáz minden elektromosan működik a falikúthoz csak úgy lehet hozzáférni ha féloldalasan állok mert előtte van az elektromos tűzhely ha kinyitom a csapot a víz a tűzhely hátuljára fröcsköl a fürdőszoba 1,2 m x2 m melyben a wc és egy zuhanytárca van ami állapota leírhatatlan a fali elektromos Bojler ca 40 éves kattogott mikor a villanyórát bekacsoltuk.Mellékesen megjegyzem hogy így lakást nem adhatnak ki bérleménybe az elektromos rendszerbe nincs beépítve ÁRAMVÉDŐ RELÉ ezért életveszélyes.A Lakásügyi osztályon ez előadtam és kértem hogy egy másik biztonságos bérleményt utaljanak nekem ki,de nincs más! volt a válasz. A évek során nehezen összespórolt kis pénzemet ráköltöttem a lakás felújítására,most meg azt akarnák hogy megint több 100 e Ft ot költsek megint egy lakás felújításra,ez nem lehet igaz.A jog ilyen a mondták az Polgármesteri hivatalban. De ők tettek engemet meg a kislányomat hajléktalanná mivel ahol az édesanyámmal és a testvéreimmel éltem egy 2 szobás (szűk és dohos) határozatlan idejű szerződésű bérleményben ahol a kislányom is született onnan ki jelentkeztem és a pályázaton megnyert bérleménybe jelentkeztem be.Most ha le kell adnom a kulcsokat akkor nincs hova mennem.Köszönöm hogy elolvasták és várom válaszukat. Köszönöm