Mivel az ún. lakcím fiktiválási eljárás gyakran érinti a hajléktalan embereket, akiket tudtuk nélkül jelentenek ki korábbi lakóhelyükről családtagjaik, főbérlők vagy egy hajléktalanszálló, fontos ismerni ennek az ügymenetét és a szállásadót, valamint a lakót megillető jogokat. A lakcím fiktiválási eljárást mindig a lakcím szerint illetékes okmányirodán kezdeményezheti az a személy, aki a lakás vonatkozásában szállásadónak minősül, így a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő), a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató, a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja, de szállásadónak minősül a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó.
Lakcím fiktiválása történhet hivatalból és kérelem útján.
* Hivatalból akkor indul a fiktiválási eljárás, ha a bíróság vagy más hatóság döntést hoz a lakás használatának megváltoztatásáról (pl. végrehajtás, lakáskiürítés) és erről értesíti a járási hivatalt, amely így hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítéséről.
* Az eljárást a szállásadó kezdeményezheti, ha igazolja, hogy a lakásba bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott. A tulajdonos által kezdeményezett eljárás menete a következő:
A szállásadó kérelmet nyújt be, melyben igazolnia kell, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. Igazolás lehet például egy lejárt bérleti szerződés. A kérelem benyújtásához mellékelni kell az ingatlan tulajdonjogát igazoló 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapot (kérésre a tulajdoni lapot a hivatal is megkéri, de az ezzel kapcsolatos díjakat a kérelmezőnek kell fizetni), valamint két tanú egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy az ingatlanba bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el (pl. minden személyes tárgyát elvitte onnan stb.). Egyik tanú sem lehet a kérelmező hozzátartozója. A fiktiválási eljárás illetékmentes, azaz a kérelmezőnek nem kell érte fizetni, az eljárás ügyintézési határideje pedig 30 nap.
A hatóságnak a tényállás tisztázása során meg kell kísérelnie megtalálni az érintett személyt és tőle is tájékoztatást kérni arról, hogy valóban nem akar-e visszatérni a lakásba. Az érintettet jellemzően postán próbálják megtalálni. Ha valakit kétszer nem veszi át a neki szóló küldeményt, akkor beáll a kézbesítési vélelem, azaz az értesítést kézbesítettnek tekintik akkor is, ha valójában nem ismeri a tartalmát, de az is előfordulhat, hogy ismeretlen címzettként azonosítják.
A tényállás tisztázása utána a hatóság első fokon döntést hoz. Ha a hatóság az érvénytelenítés mellett dönt, akkor azonnal intézkedik arról, hogy a lakcímnyilvántartásban a lakcím mellé „fiktív” jelzés kerüljön. Erről a döntésről az érintettet is értesíteni kell. Ha nem ismert a holléte, akkor a fiktiválásról hirdetményben kell tájékoztatni, azaz ki kell az információt függeszteni a hivatal nyilvánosság számára elérhető részén.
Ha valakinek fiktiválták a lakcímét, jogorvoslattal élhet, amelyre a döntés közlésétől számított 15 napon belül van lehetősége. A fellebbezést az első fokon eljáró hatóságnál kell benyújtani, és a fellebbezés illetéke 5000 forint. Ennek során azt kell bizonyítania, hogy a lakást csak átmenetileg hagyta el és vissza kíván térni. Ha a fellebbezés után is érvénytelen marad a lakcíme, akkor a fiktív jelzés addig marad a nyilvántartásban, ameddig új lakóhelyet be nem jelent.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Julianna Nagy 2015.09.12. 22:17:43
evatessza 2015.09.16. 14:07:34
A hatóság a tulajdonos aláírásának hitelességét nem vizsgálja, viszont azt ellenőrzi, hogy a bejelentő lapon szállásadóként (tulajdonos) megjelölt személynek van-e jogosultsága az adott ingatlanra hozzájáruló nyilatkozatot adni.
Ha esetleg visszaéltek az aláírásával, kezdeményezze az ún. fiktiválást az adott személyre vonatkozóan, és a visszaélést jelezze a hatóság felé.
Szilvia Lencsés 2015.11.15. 01:27:37
evatessza 2015.11.25. 20:18:27
Ebben az esetben, ha megállapítható, hogy az ingóságok a bejelentkezett személyhez tartoznak, akkor a hatóság ezt esetlegesen értékelheti akként, hogy a bejelentkezett az adott lakást nem végleges akarta elhagyni, így a jegyző vagy a járási hivatal nem fogja fiktiválni a lakcímet. Ez csak egy lehetőség, a hatóság mérlegelhet, így egyéb körülményeket is (pl.: szomszédok nyilatkozatai, magának a bejelentkezettnek a nyilatkozata) figyelembe vesz, ennek megfelelően nem lehet előre meghatározni, hogy az ingóságok ottlétét hogyan fogja értékeli a hatóság.