Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

Utcajogász

!!! új oldalunk címe: utcajogasz.hu !!!

Az Utcajogász program keretében A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport tagjai önkéntes jogászok társaságában hetente egy alkalommal fogadják a panaszosokat.

Célunk a tanácsadás, az információnyújtás, és az utcán élő hajléktalan embereket érintő problémák összegyűjtése, hogy szervezetten léphessünk fel a hatóságok, az állampolgárok és az intézmények túlkapásai és megkülönböztető gyakorlatai ellen.

Utcajogász ügyfélfogadás

MIKOR? minden pénteken 15-től 17 óráig
HOL? Blaha Lujza tér

Email: utcajogasz@gmail.com
!!! új oldalunk címe: utcajogasz.hu !!!

Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

Figyelem!

Ez az utcajogász archív blogja, kérjük keresd fel gyakran frissülő hírekkel és naprakész jogi információkkal rendelkező új oldalunkat az utcajogasz.hu-n ide kattintva!

A nevelésbe vett gyermek „hazagondozása” a családba

A nevelésbe vett gyerek joga, hogy támogatást kapjon a gondozótól (nevelőszülő vagy gyermekotthon) és a szülőtől (vagy más törvényes képviselőtől) ahhoz, hogy a családjába visszatérjen.

A szülő joga, hogy a nevelésbe vétel ideje alatt kapcsolatot tartson a gyermekével és ehhez segítséget kapjon. A kapcsolattartás megvalósulásához (pl. az utazáshoz) a szülő rendkívüli települési támogatást igényelhet a települési önkormányzattól. Ennek összege 5.000-25.000 forint között lehet, évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megkapni. Minden esetben a helyi önkormányzat dönt arról, hogy a szülő kap-e ilyen támogatást, ehhez vagyonnyilatkozatot és jövedelemigazolást is kérhetnek és környezettanulmányt is készíthetnek.

A szülőnek ahhoz is joga van, hogy tájékoztatást kapjon a gyerekéről és a hazagondozás folyamatáról a gyermek gondozójától (nevelőszülő, gyermekotthoni gondozó) és a gyermekvédelmi gyámjától.

A gyermek gondozását ellátó személyek és intézmények kötelesek együttműködni egymással annak érdekében, hogy a gyermek a családjába minél előbb visszatérhessen.

hanem_forum.jpg

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS

A gyermekjóléti szolgálat és az ott dolgozó családgondozó feladata az, hogy támogassa a gyermek visszakerülését a családjába.

Ha a gyereket nevelésbe vették, a gyermekjóléti szolgálat (gyejó) családgondozójának két hónapon belül fel kell keresnie a gyermeket a gondozási helyén és ott meg kell vizsgálnia a gyermek körülményeit, beilleszkedését és meglátogatásának lehetőségeit.

A családgondozó elsősorban ezeket a szolgáltatásokat nyújtja:

  • segíti a szülő és a gyerek folyamatos kapcsolattartását;
  • probléma esetén segíti a szülő és a gyerek kapcsolatának helyreállítását;
  • közreműködik a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében,
  • segíti a szülőket abban, hogy hozzájussanak szociális és egyéb ellátásokhoz, segíti ügyeik intézését;
  • kezdeményezi civil szervezetek és önkéntes segítők bevonását;
  • támogatja a szülők nevelési, gondozási és háztartási ismereteinek bővítését;

ELHELYEZÉSI JAVASLAT ÉS EGYÉNI ELHELYEZÉSI TERV

A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgáltatás (TEGYESZ – Budapesten az Alföldi utcai intézmény) a nevelésbe vételkor elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készít. Ennek célja, hogy elősegítse, hogy a gyermek saját családjába visszatérhessen, és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket.

Az elhelyezési javaslat és az egyéni elhelyezési terv elkészítésébe be kell vonni:

  • a szülőt,
  • a gyermeket,
  • a gondozási hely családgondozóját,
  • a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozóját,
  • a gyermekvédelmi gyámot

Az elhelyezési javaslat és terv tartalmazza:

  • a nevelésbe vétel várható hosszát;
  • a gyermek és a szülő (vagy más hozzátartozó) kapcsolattartására vonatkozó elvárásokat,
  • a szükséges bírósági vagy hatósági intézkedéseket;
  • a soron kívüli felülvizsgálat időpontját, ha az szükséges;
  • annak megjelölését, hogy a nevelésbe vétel megszüntetése után melyik szülő, más hozzátartozó, vagy örökbefogadó szülő gondozásába kerüljön a gyermek;
  • azokat a feltételeket, amelyeket a szülőnek teljesítenie kell ahhoz, hogy a nevelésbe vételt megszüntessék;
  • azokat a feltételeket, melyeket a gondozott gyermeknek teljesítenie kell a nevelésbe vétel megszüntetéséhez;
  • a feltételek megvalósításához igénybe vehető szolgáltatásokat,
  • a gyermekvédelmi gyám és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója közötti munkamegosztást;
  • a családgondozó, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait.

A GYERMEKVÉDELMI GYÁM FELADATAI

  • támogatja a gyermek és családja közötti megfelelő kapcsolat kialakulását;
  • ha szükséges, akkor javaslatot tesz a kapcsolattartás módjának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására;
  • a gyermeket felkészíti a családdal való találkozásra;
  • ha szükséges, akkor elkíséri a gyermeket a kapcsolattartás helyszínére,
  • ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához ez szükséges, akkor részt vesz a kettőjük közti találkozáson;
  • ha a szülő nem jelentkezik a kapcsolattartásra a szokásos módon és időben, ennek okát mielőbb felderíti és közli a gyermekkel;
  • felkészíti a gyermeket arra, hogy visszatérjen a családjába;
  • a gyermekkel és a szülőkkel közösen megtervezi a hazakerülést követő teendőket és életvitelt;
  • segíti a gyermeket az otthoni környezetbe történő visszailleszkedésben;
  • segíti a gyermeket az önálló életvitelének kialakításában.

A FELÜLVIZSGÁLAT

A gyámhatóságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét. Ilyen felülvizsgálatra a nevelésbe vétel után

- az első 2 évben félévente,

- a 3. évtől kezdve, 9 év alatti gyerek esetében évente,

- a 3. évtől kezdve, 9 év alatti gyerek esetében kétévente kerül sor.

DE a gyámhatóság soron kívül is végezhet felülvizsgálatot hivatalból vagy a gyám kérelmére. Viszont ha a felülvizsgálatot indokoló egyéb körülmény jut a gyámhatóság tudomására, akkor is elrendelhet rendkívüli felülvizsgálatot. Ennek értelmében a szülőnek is érdemes lehet felülvizsgálatot kezdeményeznie (pl. ha a gyermek kiemelése óta sikerült rendeznie lakhatási helyzetét). Ennek az a módja, hogy írásbeli kérelmet kell benyújtani az ügyben illetékes gyámhivatalnak, a változás minél pontosabb leírásával.

A felülvizsgálati eljárás során a gyámhatóság azt vizsgálja, hogy

  • a gondozási hely megfelelő-e a gyermek számára;
  • tejesülnek-e az egyéni elhelyezési tervben (lásd fentebb) foglaltak;
  • hogyan alakul a gyermek kapcsolata a szülővel vagy más hozzátartozóval;
  • hogyan teljesülnek a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek;
  • elindítható-e a szülői felügyeleti jog visszaállítása;
  • elindítható-e a gyermek visszafogadása a családba;
  • szükség van-e arra, hogy a gyermeket másnál helyezzék el.

Fontos, hogy a felülvizsgálat során a gyámhivatal vizsgálja azt is, hogy a szülő a hivatal által meghatározottak szerint tartotta-e a kapcsolatot a gyermekkel. A gyámhivatal korlátozhatja a kapcsolattartás jogát és a hazagondozást is, ha a szülő nem a meghatározottak szerint megy el a láthatásokra, vagy ha 6 hónapig egyáltalán nem jelenik ott meg. Ha a szülő nem tud megjelenni valamely láthatás időpontjában, erről a gyámhivatalt előre tájékoztatnia kell.

A felülvizsgálat után a gyámhivatal írásos határozatot hoz, amelyben fenntartja vagy megszünteti a gyermek nevelésbe vételét. A határozathozatal során figyelembe veszi a TEGYESZ, a gyermekvédelmi gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata – szükség esetén pedig a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye

Ha a gyámhivatal megszünteti a nevelésbe vételt, akkor a határozatban a szülőt felhívják a gyermek gondozására, és az utógondozás igénybevételére.

UTÓGONDOZÁS A NEVELÉSBE VÉTEL MEGSZÜNTETÉSE UTÁN

Az utógondozás olyan személyes, segítő szociális munka, ami a nevelésbe vétel megszüntetése után segíti a gyerek visszailleszkedését a családjába. Az utógondozást a gyermekjóléti szolgálat családgondozója végzi.

Az utógondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni. A családgondozó az utógondozás megkezdésekor helyzetértékelést, majd gondozási tervet készít. Ezek elkészítésébe be kell vonnia a szülőt és a gyermeket is. A végleges gondozási tervet ismertetnie kell a szülővel és a gyermekkel.

Az utógondozás célja, hogy segítse a gyermek

  • visszailleszkedését a családjába;
  • beilleszkedését a lakókörnyezetébe;
  • tanulmányai folytatását;
  • iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely keresését;
  • az őt veszélyeztető körülmények elhárítását, személyisége kedvező irányú fejlődését.

Az utógondozás segíti a szülőket (vagy más hozzátartozót)

  • a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában;
  • a szociális alapszolgáltatások (különösen a családsegítés keretében nyújtott személyes gondoskodás) igénybe vételében, illetve ezeket összehangolja a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal.

A családgondozó szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, ebbe be kell vonnia a szülőt és a gyermeket is. A megállapításait a helyzetértékelésben rögzíti.

Fotó: Vörös Anna

2016.03.17. 12:29 • 1 komment Címkék: kisokos gyermekelhelyezés

A bejegyzés trackback címe:

https://utcajogasz.blog.hu/api/trackback/id/tr118489446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Angéla Radics 2019.03.02. 17:42:24

jonapot én tölem 01 18 dikán el vitek 4 kk gyermekemet és másod fokon van az ügy eböl mikor lehet valami mikor kapom visza a gyermekeimet
 
 
süti beállítások módosítása