1. Milyen típusú lakcímek vannak?

Lakóhely

A lakóhely az, amit a köznyelvben állandó lakcímnek hívunk. A törvény szerint a lakóhely az a lakás vagy helyiség, ahol élsz. Állandó lakcím lehet egy lakásnak nem minősülő épület vagy helyiség is (pl. pince, üzemi épület, raktár). Viszont, mivel a törvény kifejezetten lakásról vagy helyiségről szól, egy üres telekre valószínűleg nem lehet bejelentkezni.

A törvény megengedi, hogy azok, akik ideiglenes szálláshellyel sem rendelkeznek (pl. az utcán élnek), lakóhelyként bejelentsék azt a települést vagy fővárosi kerületet, ahol általában tartózkodnak. Ezt leggyakrabban település szintű lakcímnek nevezik. Ilyenkor a központi nyilvántartásban a bejelentett település vagy fővárosi kerület neve mellé a „lakcím nélküli” bejegyzés kerül (pl.„Budapest 08 Lakcím nélküli” vagy „Székesfehérvár lakcím nélküli”).

Megjelent A Város Mindenkié kisokosa, amelynek célja, hogy minél több kilakoltatást akadályozzunk meg. A kisokosban jogi és érdekvédelmi információkat adunk a kilakoltatás menetéről és a megelőzés módjairól a lakásvesztés veszélyében élő embereknek.

Légy tisztában a jogaiddal és kötelezettségeiddel!

Minél előbb kérsz jogi segítséget, annál valószínűbb, hogy sikerül megőrizni a lakhatásodat. A jogi segítséget nyújtó szervezetek listáját a kisokos végén találod.

Lépj időben!

Ne halaszd a lakhatásoddal kapcsolatos döntéseket az utolsó pillanatra. Egy kilakoltatás nagyon súlyos esemény és erősen megviseli az érintetteket. Időben készülj fel lélekben és gyakorlatban is arra az esetre, ha nem tudod megelőzni a kilakoltatást. Minden lakásoddal kapcsolatos iratot tegyél el! Semmilyen hivatalos
papírt ne dobj ki! Ha tartozásod keletkezik, ne halogasd! Kérj részletfizetést!

Légy tisztában a lehetőségeiddel!

Ha veszélybe kerül az eddigi lakhatásod, mindig alaposan vizsgáld meg, hogy mit tehetsz a kilakoltatás megelőzése érdekében, és hogy ha ez mégsem sikerülne, miként tudnád máshol (akár átmenetileg) megoldani a lakhatásod.

A kisokos innen letölthető.

A folyamatábra a kilakoltatások menetéről innen letölthető.

Általános tévhit, hogy a lakcímbejelentéshez mindig kell a szállásadó aláírása a rózsaszín lakcímbejelentő lapon. Ez azonban nincs így!

A lakcímbejelentéshez valóban minden esetben szükség van a szállásadó hozzájárulására, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy alá kell írnia a lakcímbejelentő lapot.

• Ha a szállásadó személyesen megjelenik veled az okmányirodában, vagy elektronikus úton járul hozzá ahhoz, hogy bejelentkezz az ingatlanba, nem szükséges az aláírása.
• Ha a lakó ún. közokirattal (például bíróság ítélet vagy közjegyző által kiállított okirattal), vagy ún. teljes bizonyító erejű magánokirattal (ügyvéd által ellenjegyzett, vagy két tanú nevével, lakóhelyével és aláírásával rendelkező okirattal) igazolja, hogy jogosult a lakás/szoba használatára, az okmányirodának kötelessége bejegyeznie a lakcímet a szállásadó aláírása nélkül.

Mivel az ún. lakcím fiktiválási eljárás gyakran érinti a hajléktalan embereket, akiket tudtuk nélkül jelentenek ki korábbi lakóhelyükről családtagjaik, főbérlők vagy egy hajléktalanszálló, fontos ismerni ennek az ügymenetét és a szállásadót, valamint a lakót megillető jogokat. A lakcím fiktiválási eljárást mindig a lakcím szerint illetékes okmányirodán kezdeményezheti az a személy, aki a lakás vonatkozásában szállásadónak minősül, így a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő), a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató, a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja, de szállásadónak minősül a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó.

Ahhoz, hogy ma Magyarországon egy állampolgár hozzájusson az alapvető szolgáltatásokhoz és élni tudjon állampolgári jogaival, szüksége van állandó lakcímre, azaz a hivatalos elnevezés szerint lakóhelyre. Azoknak az állampolgároknak, akiknek nincs hol lakniuk, a lakcímtörvény végrehajtási rendelete egy külön lakcím kategóriát határoz meg, ezt hívják település szintű lakcímnek. Az ilyen lakcím csak azt a települést jelöli meg, ahol a hajléktalan állampolgár rendszerint megtalálható, ami mellé a „lakcím nélküli” megjelölést írják, például: Budapest 08 lakcím nélküli. Noha a törvény szerint ez a lakcím teljesen egyenrangú a lakáscímmel (pl. 1026 Budapest Pasaréti út 90), a gyakorlatban nagyon sok hátránnyal szembesül az, aki ilyen lakcímet létesít (pl. munkahelyeken sokszor nem akarják elfogadni, nagyon nehéz vele bankszámlát nyitni vagy éppen mobiltelefonhoz sim-kártyát aktiváltatni). Mégis, sok hajléktalan embernek ez az egyetlen lakcím, ami kapcsolatot biztosít az állami intézményrendszerrel, így létfontosságú, hogy hozzá tudjanak jutni.

Olvasd el a cikket az új oldalunkon:

>> Kattints ide! <<

Miért fontos, hogy valakinek ott legyen lakcíme, ahol valójában lakik?

Azért, mert így többek között biztosan hozzá tud jutni minden olyan támogatáshoz, amelyre jogosult, oda tudja íratni a gyerekét iskolába, ahol lakik, és egyértelmű lesz az is, hol tud egészségügyi ellátáshoz jutni. Ráadásul, ha valakit nem jelentenek be oda, ahol valójában lakik, arra kényszerül, hogy olyan címet jelentsen be, amely nem felel meg a valóságnak, ez pedig törvénysértés. Ha a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely nem a tényleges állapotot tükrözi, akkor gyakran egy régi, már elavult címet kell használnia, szívességet kell kérnie valakitől, hogy jelentse be magához, vagy ezek hiányában ún. települési szintű lakcímet kell létesítenie, ami nagyon sok hátránnyal jár, és hajléktalan státuszba helyezi azokat is, akik lakásban élnek.

A pénzbeli ellátások tavaly decemberben elfogadott (és A Város Mindenkié csoport által ellenzett) átalakításához kapcsolódva a Fővárosi Közgyűlés is módosította a Budapest főváros területén tartózkodó hajléktalan emberek pénzbeli támogatásának rendszerét, mivel a szociális törvény szerint „a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata” (45. §).

A Fővárosi Közgyűlés a február 25-i ülésén fogadta el a 15/2015. (II. 25.) Főv. Kgy. rendeletet a „Budapest főváros területén tartózkodó hajléktalanok rendkívüli települési támogatásáról”.

Az új rendszerbe bekerült egy korábban nem létező támogatási forma (a „temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás”), míg a korábbi pénzbeli támogatások közül volt, aminek enyhén csökkent, volt, aminek jelentősen növekedett az összege. Végül, volt két olyan támogatási forma is, amely az eredeti rendelet szerint megszűnt volna: a „Hajléktalanok lakhatáshoz jutását segítő átmeneti segély”, valamint „a rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok átmeneti segélye”. Csárdi Antal, az LMP képviselőjének előterjesztésének köszönhetően – amelynek támogatására A Város Mindenkié nyílt levélben buzdította a Fővárosi Közgyűlés minden tagját – az utóbbi támogatás végül visszakerült a rendeletbe mint „rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok települési támogatása”. Az új rendszert (a korábbival összehasonlítva) a következő táblázat foglalja össze:

Kérdés: Egy ismerősömnél lakunk a párommal és a kisfiammal. Az a problémánk, hogy nem tudunk sehova állandó lakcímre bejelentkezni, mert az ismerősünk csak tartózkodási címre enged minket bejelentkezni, és emiatt nagyon sok nehézséggel szembesülünk. Mit tehetünk?

Válasz: Az tanácsoljuk, hogy tájékoztassa az ismerősét arról, hogy azzal, hogy Önt állandó lakcímre (lakóhely) bejelenti, az ő jogai semmilyen formában nem sérülnek, viszont mindez Önnek és családjának hatalmas segítséget jelent. Feltételezzük, hogy az ismerőse azért fél Önt állandóra bejelenteni, mert attól fél, hogy úgy nem fogja tudni Önöket elküldeni, ha esetleg már nem akarja, hogy ott lakjanak. Mindenképpen érdemes megmutatni neki a lakcímnyilvántartásról szóló törvényt, amely kimondja, hogy "A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották." Vagyis ha ő már nem akarja, hogy Önök ott lakjanak, a lakcím nem fogja Önöket feljogosítani arra, hogy maradjanak.

Ebben a kisokosban összegyűjtöttük azokat a tudnivalókat, amiket a legfontosabbnak ítélünk a lakások bérletével kapcsolatban. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet, hogy a kisokos nem helyettesíti az egyedi estekben nyújtott jogi tájékoztatást, ami a kiadványnál bővebb, és akár attól eltérő is lehet (az egyes konkrét estekben a jogszabályok együttes értelmezése, vagy az ügy sajátosságai miatt). Azt is fontos tudni, hogy a „kisokos” a lakások bérletére vonatkozó szabályozásról szól, az egyéb ingatlanokra (helyiségek, föld, stb.) más szabályok vonatkoznak. Azt javasoljuk ezért, hogy ha konkrét ügyed van, akkor a „kisokos” olvasása mellett mindenképpen konzultálj jogásszal: az Utcajogász minden pénteken 15.00 és 17.00 óra között vár a Blaha Lujza téren a szökőkút mellett (rossz időben az aluljáróban).