Miért fontos, hogy valakinek ott legyen lakcíme, ahol valójában lakik?

Azért, mert így többek között biztosan hozzá tud jutni minden olyan támogatáshoz, amelyre jogosult, oda tudja íratni a gyerekét iskolába, ahol lakik, és egyértelmű lesz az is, hol tud egészségügyi ellátáshoz jutni. Ráadásul, ha valakit nem jelentenek be oda, ahol valójában lakik, arra kényszerül, hogy olyan címet jelentsen be, amely nem felel meg a valóságnak, ez pedig törvénysértés. Ha a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely nem a tényleges állapotot tükrözi, akkor gyakran egy régi, már elavult címet kell használnia, szívességet kell kérnie valakitől, hogy jelentse be magához, vagy ezek hiányában ún. települési szintű lakcímet kell létesítenie, ami nagyon sok hátránnyal jár, és hajléktalan státuszba helyezi azokat is, akik lakásban élnek.

Milyen típusú lakcímek vannak?

1. Lakóhely

A lakóhely az, amit a köznyelvben állandó lakcímnek hívunk. A törvény szerint a lakóhely az a lakás vagy helyiség, ahol az állampolgár él. Állandó lakcím lehet egy egyébként lakásnak nem minősülő épület vagy helyiség is (pl. pince, üzemi épület, raktár).

2. Tartózkodási hely

A tartózkodási hely az, amit a köznyelvben ideiglenes lakcímnek hívunk. A törvény szerint a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol az állampolgár három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik úgy, hogy nem akarja végleg elhagyni az állandóra bejelentett címét.

Figyelem! Tartózkodási helyet csak akkor lehet bejelenteni, ha valakinek van bejelentett állandó lakcíme (azaz lakóhelye). Vagyis CSAK tartózkodási helyet NEM lehet bejelenteni. Ha valakinek nincs állandó lakcíme, akkor lakóhelyként kell bejelenteni azt a helyet, ahol ténylegesen él.

INFORMÁCIÓK SZÁLLÁSADÓKNAK

Tévhit: Ha valakit szívességből fogadok be a lakásomba, nem kötelességem hozzájárulnia a lakcímbejelentéshez.

Tény: Minden állampolgárnak azt a címet kell bejelentenie a hatóságnak, ahol valójában tartózkodik, a szállásadónak pedig kötelessége, hogy a lakó számára lehetővé tegye a lakcím bejelentését. Mindez független attól, hogy a lakó fizet-e lakhatásért vagy sem. Vagyis egy szívességi lakáshasználót ugyanúgy állandó lakcímre kell bejelenteni, mint egy bérlőt, ha ő ezt szeretné.

Tévhit: Ha szállásadóként engedem, hogy a lakó állandó lakcímre jelentkezzen be a lakásomba, sokkal nehezebb lesz kilakoltatnom.

Tény: A lakcím önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek joga van használni egy lakást vagy ingatlant. A lakáshasználathoz ideálisan mindig írásos szerződés kell, azonban szívességi lakáshasználat esetében gyakran nem kötnek ilyet, csak szóban állapodnak meg. Ha valakinek lejár a szerződése, nincsen többet joga használni a lakást, és ezen az sem változtat, ha oda szól a lakcíme.

Tévhit: Ha valaki a lakásomba van bejelentve, és végrehajtási eljárást indítanak ellene, az én dolgaimat is lefoglalhatják.

Tény: Végrehajtásnál csak azokat az ingóságokat foglalhatják le, amelyekről biztosan lehet tudni, hogy az eljárás alá vont emberhez tartoznak. Vagyis végrehajtás esetén pontosan rámutathatsz azokra a tárgyakra, amelyek az érintett tulajdonát képezik, a Te tulajdonodhoz nem nyúlhatnak (ha nem egyértelmű, hogy egy tárgy kinek a tulajdona, lefoglalhatják, de ha később kiderül, hogy a tiéd, vissza fogod kapni).

Tévhit: Ha valakit bejelentek a lakásomba, felszólíthat az adóhatóság, hogy fizessek adót a lakáskiadásért.

Tény: Az okmányirodán nem azt kell bejelenteni, hogy az illető milyen jogcímen lakik nálad, hanem kizárólag azt, hogy ott él életvitelszerűen. Nagyon sok ember szívességből fogad be valakit a lakásába (pl. család, barátok), ahol nincsen szó bérleti díjról, így az önmagában nem ad okot az adóellenőrzésre, hogy több ember lakik egy lakásban, vagy hogy több embernek van ott a címe.

Tévhit: Ha valaki bejelentkezik hozzám, pénzbe kerül majd kijelenteni, ha már nem lakik ott.

Tény: Ha a lakó, akit korábban bejelentettél, nem fog már visszatérni az ingatlanodba vagy lejárt a lakásbérleti szerződés, jogod van fiktiváltatni a lakcímét. Ha a jegyző megállapítja, hogy a lakó nem fog visszatérni a lakásodba, a címet fikvitálja, vagyis a lakásod már nem fog az ő címeként megjelenni a nyilvántartásban. Ezért az eljárásért nem kell fizetni.

Tévhit: Ha egy nálam lakót bejelentek és ezzel a címmel mobiltelefon- vagy internet-előfizetést köt, nekem kell majd kifizetnem a számlákat, miután már nem lakik itt.

Tény: Az előfizetői szerződés nem a lakcímhez, hanem az adott személyhez kötődik, vagyis akkor is a korábbi bérlőt/lakót terheli a fizetési kötelezettség, ha már nem lakik ott, neked nem kell kifizetned az ő adósságait. 

Problémát jelent a lakcímbejelentés?

Szeretnél küzdeni egy igazságosabb lakcím-szabályozásért?

Keress fel minket!

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik a lakhatáshoz való jogért küzdenek.

Utcajogász és A Város Mindenkié találkozási pont: minden pénteken 15 és 17 óra között a Blaha Lujza téren (jó időben a téren, rossz időben az aluljáróban)

Telefon: 0620-282-3616

E-mail: avarosmindenkie@gmail.com

Honlap: www.avarosmindenkie.blog.hu

Facebook: http://www.facebook.com/AVarosMindenkie

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.